A pénzügyi szektor digitális átalakulása olyan sebességgel zajlik, hogy a hagyományos kockázatkezelési módszerek már nem képesek lépést tartani vele. A kibertámadások gyakoriságának és kifinomultságának növekedése, valamint a kritikus pénzügyi infrastruktúrák egyre nagyobb függősége a technológiától új szabályozási keretet követel meg.
A DORA rendelet (Digital Operational Resilience Act) az Európai Unió válasza ezekre a kihívásokra, amely átfogó szabályozási keretrendszert teremt a pénzügyi intézmények digitális ellenállóképességének erősítésére. Ez a jogszabály nem csupán egy újabb adminisztratív teher, hanem a pénzügyi stabilitás és a fogyasztói bizalom megőrzésének kulcsfontosságú eszköze a digitális korban.
Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, hogyan változtatja meg ez a rendelet a pénzügyi szektor működését, milyen konkrét kötelezettségeket ró a szereplőkre, és hogyan járul hozzá egy ellenállóbb, biztonságosabb pénzügyi ökoszisztéma kialakításához.
A DORA rendelet alapjai és célkitűzései
A digitális működési ellenállóképességről szóló rendelet 2025. január 17-étől válik kötelezően alkalmazandóvá az EU-ban. A jogszabály elsődleges célja a pénzügyi entitások informatikai kockázatkezelési képességeinek harmonizálása és megerősítése.
A rendelet öt kulcsfontosságú területre összpontosít. Az informatikai kockázatkezelés terén egységes keretrendszert ír elő, amely minden pénzügyi intézményre vonatkozik. A digitális incidensek kezelése kapcsán részletes jelentési és válaszadási kötelezettségeket határoz meg.
A kritikus harmadik felek felügyelete révén a rendelet kiterjeszti a szabályozási hatókört azokra a technológiai szolgáltatókra is, amelyek nélkülözhetetlenek a pénzügyi szektor működéséhez. Ez különösen fontos a felhőszolgáltatók és más informatikai infrastruktúra-szolgáltatók esetében.
Alkalmazási kör és érintett szereplők
A DORA rendelet hatálya alatt álló entitások köre rendkívül széles. A hagyományos bankok és biztosítók mellett befektetési vállalkozások, központi szerződő felek, valamint a kriptovaluta-szolgáltatók is a szabályozás alá tartoznak.
Fontosabb érintett kategóriák:
- Hitelintézetek és fióktelepek
- Befektetési vállalkozások és portfóliókezelők
- Biztosító- és viszontbiztosító társaságok
- Központi értéktárak és elszámolóházak
- Kriptovaluta-szolgáltatók
- Pénzforgalmi szolgáltatók
A rendelet különös figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások helyzetére is. Számukra egyszerűsített követelményeket és arányos kötelezettségeket határoz meg, elismerve korlátozott erőforrásaikat és eltérő kockázati profilokat.
| Entitás típusa | Alkalmazandó követelmények | Jelentési kötelezettségek |
|---|---|---|
| Nagy bankok | Teljes körű DORA megfelelőség | Részletes incidensjelentés |
| Kisebb pénzintézetek | Egyszerűsített követelmények | Alapvető jelentési kötelezettségek |
| Kriptovaluta-szolgáltatók | Teljes körű alkalmazás | Standard incidensjelentés |
| Befektetési alapkezelők | Arányos követelmények | Kockázatalapú jelentés |
Informatikai kockázatkezelési keretrendszer
Az informatikai kockázatok azonosítása és kezelése a DORA rendelet központi eleme. A pénzügyi intézményeknek átfogó keretrendszert kell kialakítaniuk, amely képes kezelni a digitális működésből eredő összes kockázatot.
A keretrendszer magában foglalja a technológiai infrastruktúra minden elemét. A szerverek és hálózatok mellett a szoftveralkalmazások, adatbázisok és külső kapcsolatok is a monitoring hatókörébe tartoznak. Az integráció kulcsfontosságú, mivel a modern pénzügyi szolgáltatások összetett technológiai ökoszisztémákra épülnek.
A kockázatértékelés folyamatos jellegű kell, hogy legyen. A statikus megközelítések helyett dinamikus, adaptív módszerek alkalmazása válik szükségessé. Ez magában foglalja a fenyegetettségi környezet változásainak nyomon követését és a védelmi mechanizmusok folyamatos finomhangolását.
Kockázatkezelési stratégia kidolgozása
Minden pénzügyi entitásnak saját informatikai kockázatkezelési stratégiát kell kidolgoznia. Ez a stratégia nem lehet általános jellegű, hanem az intézmény specifikus jellemzőihez, üzleti modelljéhez és kockázati profiljához kell igazodnia.
A stratégia kidolgozása során figyelembe kell venni az intézmény méretét és összetettségét. Egy nemzetközi nagybank kockázatkezelési megközelítése szükségszerűen eltér egy helyi pénzintézet stratégiájától. A rendelet ezt az arányosság elvének alkalmazásával teszi lehetővé.
A stratégia kulcselemei:
- Kockázati étvágy meghatározása
- Toleranciahatárok kijelölése
- Monitoring és jelentési mechanizmusok
- Incidenskezelési protokollok
- Harmadik feles kockázatok kezelése
- Képzési és tudatosság-növelési programok
Irányítási struktúrák és felelősségek
A DORA rendelet egyértelmű irányítási struktúrákat követel meg az informatikai kockázatok kezelésére. A felsővezetés közvetlen felelősséget vállal a digitális ellenállóképességért, ami kulturális változást is jelent sok intézményben.
Az igazgatóság szerepe kiterjed a stratégia jóváhagyásán túl a folyamatos monitoring és felügyelet biztosítására is. Ez magában foglalja a rendszeres jelentések áttekintését és a szükséges beavatkozások engedélyezését.
"A digitális ellenállóképesség nem technológiai kérdés, hanem üzleti imperatívus, amely a teljes szervezet elkötelezettségét igényli."
Incidenskezelés és jelentési kötelezettségek
A digitális incidensek kezelése a DORA rendelet egyik legkritikusabb aspektusa. A szabályozás részletesen meghatározza, hogy milyen eseményeket kell incidensként kezelni és hogyan kell azokat jelenteni a hatóságoknak.
Az incidensek kategorizálása kockázatalapú megközelítést követ. A jelentős incidensek esetében azonnali értesítési kötelezettség áll fenn, míg a kisebb események esetében összesített jelentés is elegendő lehet. A kategorizálás kritériumai objektívek és mérhető paramétereken alapulnak.
A jelentési időkeretek szigorúan szabályozottak. A kezdeti értesítést 4 órán belül kell megtenni a jelentős incidensek esetében, amelyet részletes jelentés követ 24 órán belül. A végső jelentést pedig egy hónapon belül kell benyújtani.
Incidensklasszifikáció és prioritások
A DORA rendelet háromszintű incidensklasszifikációt alkalmaz. A kritikus incidensek azok, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a pénzügyi szolgáltatásokra vagy a pénzügyi stabilitásra. A közepes szintű incidensek korlátozott hatással bírnak, míg az alacsony szintű események minimális befolyást gyakorolnak.
Incidenstípusok és jellemzőik:
- Kritikus: Szolgáltatáskiesés >2 óra, adatvesztés, szabályozói jelentés szükséges
- Közepes: Részleges szolgáltatás-korlátozás, teljesítménycsökkenés
- Alacsony: Lokális problémák, gyors helyreállítás lehetséges
A klasszifikáció során figyelembe kell venni az incidens hatásának mértékét, időtartamát és a helyreállítás komplexitását. Ez lehetővé teszi az erőforrások hatékony allokációját és a megfelelő válaszintézkedések kiválasztását.
Jelentési mechanizmusok és határidők
A hatóságoknak történő jelentés strukturált formában történik, amelyet a rendelet részletesen szabályoz. A jelentéseknek tartalmazniuk kell az incidens pontos leírását, az érintett rendszereket, a hatás mértékét és a tett intézkedéseket.
Az automatizált jelentési rendszerek kialakítása válik preferálttá, különösen a nagyobb intézmények esetében. Ez csökkenti a humán hibák kockázatát és gyorsítja a jelentési folyamatot. A technológiai megoldások azonban nem helyettesítik az emberi döntéshozatalt a kritikus helyzetekben.
| Incidens szintje | Kezdeti jelentés | Részletes jelentés | Végső jelentés |
|---|---|---|---|
| Kritikus | 4 óra | 24 óra | 1 hónap |
| Közepes | 24 óra | 72 óra | 2 hónap |
| Alacsony | Heti összesítő | Havi összesítő | Negyedéves összesítő |
Digitális működési ellenállóképesség-tesztelés
A rendszeres tesztelés a digitális ellenállóképesség fenntartásának alapköve. A DORA rendelet kötelezővé teszi a különböző típusú tesztek végrehajtását, amelyek célja a rendszerek és folyamatok gyengeségeinek feltárása valós körülmények között.
A tesztelési programnak átfogónak és rendszeresnek kell lennie. Ez magában foglalja a technikai rendszerek mellett az emberi tényező és a folyamatok tesztelését is. A szcenárió-alapú tesztelés különösen fontos, mivel lehetővé teszi a komplex, többlépcsős támadások szimulációját.
A tesztelési eredmények elemzése és a tanulságok levonása ugyanolyan fontos, mint maga a tesztelés. A feltárt gyengeségek alapján fejlesztési terveket kell készíteni és azokat megvalósítani.
Penetrációs tesztelés és fenyegetettség-alapú tesztelés
A DORA rendelet különös hangsúlyt fektet a penetrációs tesztelésre, különösen a jelentős pénzügyi entitások esetében. Ezeket a teszteket fenyegetettség-alapú megközelítéssel kell végrehajtani, amely a valós támadási technikákat szimulálja.
A tesztelés nem korlátozódhat a technikai rendszerekre. A szociális mérnökség, a fizikai biztonság és az emberi tényező is a tesztelés hatókörébe tartozik. Ez holisztikus megközelítést igényel a biztonsági kultúra fejlesztésében.
A külső szakértők bevonása gyakran szükséges a tesztelés objektivitásának biztosítása érdekében. A belső csapatok mellett független biztonsági szakértők is részt vehetnek a tesztelésben, ami növeli a feltárt problémák hitelességét.
Üzletmenet-folytonossági tesztelés
Az üzletmenet-folytonossági tervek rendszeres tesztelése kritikus fontosságú a digitális ellenállóképesség szempontjából. Ezek a tesztek azt vizsgálják, hogy az intézmény képes-e fenntartani kritikus funkcióit válsághelyzetben.
A tesztelés során különböző katasztrófa-forgatókönyveket kell szimulálni. Ide tartoznak a kibertámadások, természeti katasztrófák, infrastruktúra-kiesések és emberi hibák is. A forgatókönyvek realisztikusnak és az intézmény specifikus kockázataihoz igazodónak kell lenniük.
"A legjobb üzletmenet-folytonossági terv is értéktelen, ha soha nem tesztelik valós körülmények között."
Harmadik felek felügyelete és kockázatkezelése
A modern pénzügyi szolgáltatások jelentős mértékben függnek külső szolgáltatóktól. A DORA rendelet ezért kiterjeszti a szabályozási hatókört a kritikus harmadik felekre is, különös tekintettel az informatikai szolgáltatókra.
A kritikus harmadik felek azonosítása kockázatalapú értékelés során történik. Azok a szolgáltatók tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek nélkül a pénzügyi intézmény nem tudná ellátni kritikus funkcióit, vagy amelyek kiesése jelentős hatást gyakorolna a pénzügyi stabilitásra.
A felügyelet kiterjesztése nem jelenti a harmadik felek közvetlen szabályozását minden esetben. Inkább a pénzügyi intézmények felelősségét erősíti meg a beszállítóik megfelelő kiválasztásában és monitoringjában. Ez a megközelítés rugalmasabb és hatékonyabb, mint a közvetlen szabályozás.
Kritikus informatikai szolgáltatók azonosítása
A kritikus informatikai szolgáltatók meghatározása több kritérium alapján történik. A rendelet figyelembe veszi a szolgáltató által kiszolgált pénzügyi entitások számát, a nyújtott szolgáltatások kritikus voltát és a helyettesíthetőség mértékét.
A felhőszolgáltatók különös figyelmet kapnak, mivel szolgáltatásaik egyre inkább alapvető infrastruktúrává válnak a pénzügyi szektorban. A nagy felhőszolgáltatók esetében a koncentrációs kockázat is jelentős szempont a kritikusság megítélésében.
Kritikusság értékelési szempontjai:
- Kiszolgált pénzügyi entitások száma és mérete
- Nyújtott szolgáltatások helyettesíthetősége
- Kiesés esetén várható hatás mértéke
- Szolgáltatás komplexitása és specializáltsága
- Földrajzi koncentráció és diverzifikáció
Szerződéses követelmények és SLA-k
A DORA rendelet részletes követelményeket támaszt a harmadik felekkel kötött szerződésekkel szemben. Ezeknek tartalmazniuk kell a szolgáltatási szint megállapodásokat (SLA), a biztonsági követelményeket és az incidenskezelési protokollokat.
A szerződéseknek biztosítaniuk kell a pénzügyi intézmény auditálási jogát a szolgáltató rendszereiben. Ez magában foglalja a biztonsági kontrollok ellenőrzését és a megfelelőségi auditok végrehajtását. A transzparencia kulcsfontosságú a bizalom fenntartásában.
Az exit stratégiák kidolgozása szintén kötelező elem. A szerződéseknek tartalmazniuk kell az adatok visszaszolgáltatásának és a szolgáltatás átállásának részletes folyamatát. Ez csökkenti a vendor lock-in kockázatát és növeli a rugalmasságot.
"A harmadik feles kockázatok kezelése nem outsourcing kérdés, hanem stratégiai döntés a digitális függőségek tudatos menedzselésére."
Információmegosztás és együttműködés
A DORA rendelet ösztönzi az információmegosztást a pénzügyi intézmények között a kiberfenyegetések elleni küzdelemben. Ez az együttműködés különösen fontos a fejlett tartós fenyegetések (APT) és a szektorspecifikus támadások esetében.
Az információmegosztás strukturált keretek között zajlik, amelyek védik a versenyképességi információkat, ugyanakkor lehetővé teszik a biztonsági intelligencia cseréjét. A megosztott információk között szerepelnek a fenyegetettségi indikátorok, támadási módszerek és védelmi gyakorlatok.
A nemzeti és európai szintű együttműködés is a rendelet részét képezi. Ez magában foglalja a hatóságok közötti információcserét és a közös válaszintézkedések koordinációját. A határon átnyúló fenyegetések kezelése nemzetközi összefogást igényel.
Fenyegetettségi intelligencia megosztása
A kiberfenyegetések dinamikus természete miatt a fenyegetettségi intelligencia valós idejű megosztása kritikus fontosságú. A DORA rendelet kereteket teremt ennek a cserének a megkönnyítésére, miközben védi a szenzitív információkat.
Az automatizált információmegosztó platformok fejlesztése válik preferálttá. Ezek a rendszerek képesek valós időben feldolgozni és terjeszteni a fenyegetettségi információkat, jelentősen csökkentve a válaszidőt. A gépi tanulás alkalmazása tovább növeli a rendszerek hatékonyságát.
A megosztott információk minősítése és kategorizálása biztosítja, hogy minden résztvevő a számára releváns adatokhoz jusson hozzá. Ez csökkenti az információs túlterhelést és növeli a feldolgozás hatékonyságát.
Szektorális együttműködési mechanizmusok
A pénzügyi szektor szereplői közötti együttműködés formális kereteket kap a DORA rendelet alatt. Ez magában foglalja a közös gyakorlatok kidolgozását, a legjobb gyakorlatok megosztását és a közös tesztelési programokat.
Az iparági szövetségek és szakmai szervezetek kulcsszerepet játszanak ebben az együttműködésben. Ők szolgálnak platformként a tudás megosztásához és a közös standardok kidolgozásához. A kollektív védelem hatékonyabb, mint az egyéni erőfeszítések.
"A kibertérben nincs sziget – a kollektív biztonság minden résztvevő érdeke."
Implementáció és megfelelőség
A DORA rendelet implementációja fokozatos folyamat, amely 2025. január 17-én kezdődik meg. A pénzügyi intézményeknek addig kell felkészülniük a teljes körű megfelelőségre, ami jelentős szervezeti és technológiai változásokat igényel.
A megfelelőség biztosítása nem egyszeri feladat, hanem folyamatos folyamat. A rendelet követelményeinek való megfelelést rendszeresen értékelni és dokumentálni kell. Ez magában foglalja a belső auditokat, a külső értékeléseket és a hatósági ellenőrzéseket.
A kisebb intézmények számára fokozatos implementáció lehetséges, amely figyelembe veszi korlátozott erőforrásaikat. A rendelet arányossági elve biztosítja, hogy a követelmények összhangban legyenek az intézmény méretével és kockázati profiljával.
Implementációs ütemterv és mérföldkövek
Az implementáció sikeres végrehajtása részletes tervezést és projektmenedzsmentet igényel. A pénzügyi intézményeknek fel kell mérniük jelenlegi állapotukat és meg kell határozniuk a szükséges fejlesztéseket.
Kulcs implementációs lépések:
- Jelenlegi állapot felmérése (gap analysis)
- Implementációs stratégia kidolgozása
- Szervezeti változások végrehajtása
- Technológiai fejlesztések megvalósítása
- Képzési programok indítása
- Tesztelés és validálás
- Dokumentáció és jelentés
A projekt sikeres végrehajtása érdekében érdemes külső szakértők bevonása, különösen a specializált területeken. Ez gyorsíthatja az implementációt és csökkentheti a hibák kockázatát.
Költségek és erőforrás-szükséglet
A DORA rendelet implementációja jelentős befektetést igényel a pénzügyi intézményektől. A költségek között szerepelnek a technológiai fejlesztések, a humán erőforrás fejlesztése, a külső tanácsadás és a folyamatos működtetés kiadásai.
A költségek nagymértékben függnek az intézmény méretétől és jelenlegi digitális érettségétől. A már fejlett informatikai infrastruktúrával rendelkező intézmények esetében az adaptáció költségei alacsonyabbak lehetnek, mint azoknál, akiknek jelentős fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.
A befektetés megtérülése hosszú távon jelentkezik a csökkent kockázatok és a javult hatékonyság formájában. A megfelelőség hiánya azonban jelentős szankciókkal járhat, ami további motivációt jelent a befektetésre.
"A DORA megfelelőség nem költség, hanem befektetés a hosszú távú üzleti fenntarthatóságba."
Szankciók és következmények
A DORA rendelet megszegése súlyos szankciókkal járhat. A bírságok mértéke a szabálysértés súlyosságától és az intézmény méretétől függ, de akár az éves forgalom 2%-át is elérheti a legsúlyosabb esetekben.
A pénzügyi szankciók mellett egyéb következményekkel is számolni kell. Ide tartoznak a tevékenységi engedélyek korlátozása, a vezetői felelősségre vonás és a reputációs károk. A szabályozói bizalom elvesztése hosszú távon súlyosabb következményekkel járhat, mint a közvetlen bírságok.
A szankciók elkerülése érdekében a proaktív megfelelőség a leghatékonyabb stratégia. Ez magában foglalja a rendszeres önértékelést, a preventív intézkedéseket és a gyors korrekciós akciók végrehajtását.
Bírságolási mechanizmus és mérték
A DORA rendelet szerinti bírságok kiszabása több tényező figyelembevételével történik. A szabálysértés súlyossága, az érintett ügyfelek száma, a kár mértéke és az intézmény kooperációja mind befolyásolja a szankció mértékét.
A fokozatos szankcionálás elvét követve a hatóságok először figyelmeztetést adhatnak ki, majd fokozatosan súlyosbíthatják a büntetéseket. A végső eszköz az engedély visszavonása lehet, ami gyakorlatilag a tevékenység beszüntetését jelenti.
A bírságok kiszabása során figyelembe veszik az intézmény pénzügyi helyzetét is. A kisebb intézmények esetében arányosabb büntetések alkalmazhatók, amelyek nem veszélyeztetik a működőképességet.
"A szabályozói megfelelőség nem opcionális – ez az üzleti működés alapfeltétele a digitális korban."
Nemzetközi összehasonlítás és legjobb gyakorlatok
A DORA rendelet nem izolált kezdeményezés – világszerte hasonló szabályozási fejlesztések zajlanak. Az Egyesült Államokban a NIST Cybersecurity Framework, Ázsiában pedig különböző nemzeti szabályozások törekednek hasonló célokra.
A nemzetközi harmonizáció fontos szempont a globális pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából. A DORA rendelet figyelembe veszi a nemzetközi standardokat és kompatibilis más jurisdikciók szabályozásával. Ez megkönnyíti a multinacionális pénzügyi csoportok megfelelőségét.
A legjobb gyakorlatok átvétele és adaptálása kulcsfontosságú a sikeres implementáció szempontjából. A korai alkalmazók tapasztalatai értékes tanulságokat nyújtanak a később csatlakozó intézmények számára.
Globális szabályozási trendek
A digitális ellenállóképesség szabályozása globális trend, amely tükrözi a kiberfenyegetések növekvő súlyát. A különböző jurisdikciók eltérő megközelítéseket alkalmaznak, de a közös cél a pénzügyi stabilitás megőrzése.
Az Egyesült Államokban a szövetségi szabályozók fokozatosan szigorítják a kiberbiztonság követelményeit. A Federal Reserve, az OCC és más hatóságok rendszeresen frissítik útmutatásaikat és elvárásaikat.
Ázsia-Csendes-óceáni régióban Szingapúr és Ausztrália jár élen a digitális ellenállóképesség szabályozásában. Ezek az országok innovatív megközelítéseket alkalmaznak, amelyek ötvözik a szabályozási követelményeket az iparági együttműködéssel.
Sikeres implementációs esetek
A korai DORA implementációk értékes tanulságokat nyújtanak a szektor számára. A sikeres esetek általában alapos előkészítést, erős vezetői támogatást és fokozatos megvalósítást mutatnak.
A nagyobb európai bankok közül többen már 2023-ban megkezdték a felkészülést. Ezek az intézmények gyakran pilot projekteket indítottak az új folyamatok tesztelésére és finomhangolására. A korai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kulturális változás gyakran nagyobb kihívást jelent, mint a technológiai fejlesztések.
A sikeres implementáció kulcstényezői között szerepel a cross-funkcionális csapatok kialakítása, a folyamatos képzés és a rendszeres monitoring. Az agilis megközelítés alkalmazása lehetővé teszi a gyors adaptációt és a folyamatos fejlesztést.
Milyen pénzügyi intézményekre vonatkozik a DORA rendelet?
A DORA rendelet minden EU-ban működő pénzügyi entitásra vonatkozik, beleértve a bankokat, biztosítókat, befektetési vállalkozásokat, kriptovaluta-szolgáltatókat és más pénzügyi szolgáltatókat. A rendelet hatálya kiterjed a harmadik országbeli intézmények EU-ban működő fióktelepei re is.
Mikor lép hatályba a DORA rendelet?
A DORA rendelet 2025. január 17-től válik kötelezően alkalmazandóvá. A pénzügyi intézményeknek addig kell teljes körűen megfelelniük az összes követelménynek, bár bizonyos előkészületi intézkedéseket már korábban meg kell kezdeniük.
Milyen szankciók járnak a DORA rendelet megsértéséért?
A DORA rendelet megszegése esetén a bírságok akár az éves forgalom 2%-át is elérhetik a legsúlyosabb esetekben. Emellett egyéb szankciók is kiszabhatók, mint például tevékenységi korlátozások vagy vezetői felelősségre vonás.
Hogyan érinti a DORA rendelet a kis pénzügyi intézményeket?
A DORA rendelet arányossági elvet alkalmaz, amely szerint a kisebb intézményekre egyszerűsített követelmények vonatkoznak. Ez figyelembe veszi korlátozott erőforrásaikat és eltérő kockázati profiljukat, miközben biztosítja az alapvető digitális ellenállóképességet.
Mit jelent a kritikus harmadik felek felügyelete?
A DORA rendelet kiterjeszti a szabályozási hatókört azokra a technológiai szolgáltatókra, amelyek kritikus fontosságúak a pénzügyi szektor működése szempontjából. Ez különösen a felhőszolgáltatókat és nagy informatikai infrastruktúra-szolgáltatókat érinti.
Milyen tesztelési kötelezettségeket ír elő a DORA rendelet?
A rendelet kötelezővé teszi a rendszeres digitális ellenállóképesség-tesztelést, beleértve a penetrációs teszteket és az üzletmenet-folytonossági gyakorlatokat. A nagyobb intézményeknek fejlett fenyegetettség-alapú tesztelést kell végrehajtaniuk.
