A modern informatikai infrastruktúra fejlődése során egyre nagyobb kihívást jelent a hagyományos tárolási megoldások komplexitása és költségessége. Vállalatok világszerte keresik azt a megoldást, amely egyszerre biztosítja a magas teljesítményt, egyszerű kezelhetőséget és költséghatékonyságot. Ez a keresés vezetett el a hiperkonvergens tároló technológia megszületéséhez.
A hiperkonvergens tároló olyan innovatív megközelítés, amely radikálisan átalakítja a hagyományos adatközponti architektúrát. Ez a technológia egyesíti a számítási, tárolási és hálózati erőforrásokat egyetlen, szoftver által vezérelt platformon. A különböző gyártók és szakértők eltérő szempontból közelítik meg ezt a témát, egyesek a költségmegtakarítást, mások a skálázhatóságot vagy a kezelhetőséget helyezik előtérbe.
Ebben a részletes áttekintésben megismerheted a hiperkonvergens tároló minden lényeges aspektusát. Megtudhatod, hogyan működik a technológia, milyen előnyöket és kihívásokat rejt magában, valamint gyakorlati útmutatást kapsz a megvalósításhoz és optimalizáláshoz.
A hiperkonvergens infrastruktúra alapjai
A hiperkonvergens infrastruktúra (HCI) koncepciója alapvetően megváltoztatja azt a módot, ahogyan az IT-infrastruktúrát tervezzük és üzemeltetjük. Ez a megközelítés megszünteti a hagyományos három rétegű architektúra (számítás, tárolás, hálózat) szigorú elkülönítését. Helyette egy egységes, szoftver által definiált platformot hoz létre.
A technológia szíve a szoftver által definiált tároló (Software-Defined Storage, SDS), amely lehetővé teszi a tárolási erőforrások virtualizálását és központi kezelését. Ez azt jelenti, hogy a fizikai tárolóeszközök absztrakciós rétegen keresztül jelennek meg a rendszerben. A hiperkonvergens megoldások általában x86-alapú szervereket használnak, amelyek standard komponensekből állnak.
Az architektúra egyik legfontosabb jellemzője a skálázhatóság egyszerűsége. Amikor további erőforrásokra van szükség, elegendő új csomópontokat hozzáadni a klaszterhez, és a rendszer automatikusan integrálja őket.
Főbb komponensek és elemek
A hiperkonvergens tároló rendszer több kulcsfontosságú komponensből áll, amelyek együttműködése biztosítja a platform működését:
- Virtualizációs réteg: A számítási erőforrások absztrakciója és kezelése
- Szoftver által definiált tároló: A tárolási szolgáltatások virtualizálása
- Hálózati virtualizáció: A hálózati kapcsolatok szoftver általi kezelése
- Központi menedzsment platform: Egységes felület az infrastruktúra irányításához
- Automatizált szolgáltatások: Öngyógyító és optimalizáló funkciók
- Adatvédelem és biztonsági funkciók: Beépített backup és disaster recovery
- Monitoring és jelentéskészítés: Teljesítmény- és kapacitáskövetés
A hyperconverged storage megoldások általában tartalmazzák a deduplikáció, tömörítés és titkosítás funkcióit is. Ezek a szolgáltatások alapértelmezetten elérhetők, külön licencelés nélkül.
Működési elvek és technológiai háttér
A hiperkonvergens tároló működésének megértéséhez fontos ismerni az alapvető technológiai építőköveket. A rendszer alapja a szoftver által definiált infrastruktúra (Software-Defined Infrastructure, SDI) koncepciója. Ez lehetővé teszi, hogy a fizikai erőforrásokat szoftver irányítsa és kezelje.
A tárolási réteg működése során a rendszer elosztott fájlrendszert használ, amely biztosítja az adatok redundanciáját és elérhetőségét. Az adatok több csomópont között oszlanak meg, így egyetlen pont meghibásodása sem okoz adatvesztést. A replikáció és erasure coding technikák kombinációja optimális egyensúlyt teremt a védelem és a tárolási hatékonyság között.
A cache rétegek használata jelentősen javítja a teljesítményt. A hot data (gyakran használt adatok) SSD-ken, míg a cold data (ritkán használt adatok) hagyományos merevlemezeken tárolódnak. Ez a többszintű tárolási stratégia költséghatékony megoldást biztosít.
Adatkezelés és optimalizáció
A modern hiperkonvergens rendszerek számos fejlett adatkezelési technológiát alkalmaznak:
Az inline deduplikáció valós időben azonosítja és megszünteti a duplikált adatblokkokat, jelentősen csökkentve a tárolási igényeket. A kompresszió algoritmusok további helyet takarítanak meg az adatok tömörítésével. Ezek a folyamatok automatikusan, háttérben futnak, anélkül hogy befolyásolnák a rendszer teljesítményét.
A thin provisioning lehetővé teszi a tárolókapacitás túlallokálását, vagyis több virtuális tárhelyet lehet kiosztani, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. Ez különösen hasznos olyan környezetekben, ahol az alkalmazások nem használják ki teljes mértékben a számukra fenntartott tárhelyet.
"A hiperkonvergens infrastruktúra nem csupán technológiai újítás, hanem paradigmaváltás az IT-infrastruktúra gondolkodásában, amely egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi az adatközponti műveletek kezelését."
Előnyök és lehetőségek
A hiperkonvergens tároló technológia számos jelentős előnnyel rendelkezik a hagyományos megoldásokhoz képest. Ezek az előnyök különböző területeken jelentkeznek, a költségmegtakarítástól kezdve a működési egyszerűségig.
Az egyik legszembetűnőbb előny a csökkentett komplexitás. A hagyományos infrastruktúrában külön csapatokra van szükség a szerverek, tárolók és hálózat kezeléséhez. A hiperkonvergens megoldás esetében egyetlen platform kezeléséről van szó. Ez nemcsak egyszerűbbé teszi a napi üzemeltetést, hanem csökkenti a szükséges szakértelem diverzitását is.
A gyorsabb üzembe helyezés szintén jelentős előny. Míg egy hagyományos infrastruktúra kiépítése heteket vagy hónapokat vehet igénybe, a hiperkonvergens rendszerek gyakran órák alatt üzembe helyezhetők. Ez különösen értékes olyan projektekben, ahol gyors eredményekre van szükség.
Gazdasági hatások és megtérülés
A hiperkonvergens megoldások gazdasági előnyei többrétűek és hosszú távon jelentkeznek:
| Költségkategória | Hagyományos infrastruktúra | Hiperkonvergens megoldás |
|---|---|---|
| Kezdeti beruházás | Magas (külön komponensek) | Közepes (integrált platform) |
| Üzemeltetési költség | Magas (több szakértő szükséges) | Alacsony (egységes kezelés) |
| Skálázási költség | Lépcsőzetes, nagy ugrások | Lineáris, kis lépések |
| Karbantartás | Komplex, több beszállító | Egyszerű, egy beszállító |
A teljes birtoklási költség (Total Cost of Ownership, TCO) gyakran 30-50%-kal alacsonyabb lehet a hiperkonvergens megoldások esetében. Ez a megtakarítás a csökkentett adminisztrációs terhekből, az egyszerűbb licencelésből és a hatékonyabb erőforrás-kihasználásból adódik.
A gyorsabb megtérülés (ROI) is jellemző, mivel a kezdeti beruházás gyorsan megtérül a csökkentett üzemeltetési költségek révén. Sok szervezet 12-18 hónapon belül megtérülést tapasztal.
Kihívások és korlátok
Bár a hiperkonvergens tároló számos előnnyel rendelkezik, fontos tisztában lenni a lehetséges kihívásokkal és korlátokkal is. Ezek ismerete segít a reális elvárások kialakításában és a megfelelő tervezésben.
Az egyik leggyakoribb kihívás a beszállítói függőség (vendor lock-in) kérdése. A hiperkonvergens megoldások gyakran proprietary technológiákon alapulnak, ami megnehezítheti a későbbi migrációt más platformokra. Ez különösen problémás lehet olyan szervezetek számára, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a technológiai függetlenségre.
A teljesítménybeli korlátok szintén figyelmet érdemelnek. Bár a modern hiperkonvergens rendszerek jelentős teljesítményt nyújtanak, bizonyos speciális alkalmazások esetében a hagyományos, dedikált tárolási megoldások még mindig előnyösebbek lehetnek. Ez különösen igaz olyan környezetekben, ahol extrém IOPS-igények vagy ultra-alacsony latencia szükséges.
Tervezési és implementációs szempontok
A sikeres hiperkonvergens implementáció több kritikus tényező figyelembevételét igényli:
A kapacitástervezés különösen fontos, mivel a hiperkonvergens rendszerekben a számítási és tárolási erőforrások szorosan összekapcsolódnak. Nem elegendő csak a tárolási igényeket figyelembe venni, hanem a CPU és memória követelményeket is szinkronban kell tartani. Ez néha túlméretezéshez vezethet az egyik erőforrás típusban.
A hálózati követelmények is szigorúbbak lehetnek a hagyományos megoldásokhoz képest. A csomópontok közötti kommunikáció intenzív, ezért nagy sávszélességű és alacsony latenciájú hálózatra van szükség. A 10 Gigabit Ethernet ma már minimális követelmény, sok esetben 25 vagy 40 Gigabit kapcsolatok szükségesek.
"A hiperkonvergens infrastruktúra sikerének kulcsa nem a technológia kiválasztásában, hanem a megfelelő tervezésben és a szervezeti kultúra adaptációjában rejlik."
Implementációs stratégiák
A hiperkonvergens tároló sikeres bevezetése alapos tervezést és megfontolt implementációs stratégiát igényel. A legtöbb szervezet számára a fokozatos átállás bizonyul a leghatékonyabb megközelítésnek.
A pilot projekt megvalósítása általában az első lépés. Érdemes egy nem kritikus, de reprezentatív munkaterheléssel kezdeni, amely lehetővé teszi a technológia alapos tesztelését és a csapat felkészítését. Ez a megközelítés csökkenti a kockázatokat és lehetőséget biztosít a tapasztalatok gyűjtésére.
A hibrid megközelítés sokszor praktikus választás, ahol a hiperkonvergens infrastruktúra fokozatosan veszi át bizonyos munkaterheléseket, miközben a kritikus alkalmazások még a meglévő rendszereken futnak. Ez lehetővé teszi a zökkenőmentes átmenetet és a fokozatos optimalizálást.
Migrációs folyamat és best practice-ek
A sikeres migráció több szakaszból áll, mindegyik saját kihívásokkal és követelményekkel:
Az értékelési fázis során fontos felmérni a meglévő infrastruktúrát, azonosítani a hiperkonvergens megoldásra alkalmas munkaterheléseket és meghatározni a teljesítménykövetelményeket. Ez a szakasz általában 2-4 hetet vesz igénybe, de kritikus fontosságú a projekt sikeréhez.
A tervezési fázis magában foglalja a hardver specifikációk meghatározását, a hálózati architektúra tervezését és a migrációs ütemterv kidolgozását. Különös figyelmet kell fordítani az adatmigrációs stratégiára és a visszaállítási tervekre.
Az implementációs fázis során fokozatosan kerülnek át az alkalmazások az új platformra. Fontos a folyamatos monitorozás és a teljesítmény mérése, hogy azonnal észlelhetők legyenek az esetleges problémák.
| Migrációs szakasz | Időtartam | Kritikus tevékenységek | Kockázati tényezők |
|---|---|---|---|
| Értékelés | 2-4 hét | Infrastruktúra audit, követelmények | Hiányos dokumentáció |
| Tervezés | 3-6 hét | Architektúra design, kapacitástervezés | Alulbecslés |
| Pilot | 4-8 hét | Tesztkörnyezet, validáció | Nem reprezentatív terhelés |
| Éles migráció | 8-16 hét | Fokozatos átállás, optimalizálás | Üzleti folyamatok megszakadása |
"A leggyakoribb implementációs hiba az, hogy a szervezetek túl gyorsan szeretnének átállni, anélkül hogy megfelelő időt szántak volna a tervezésre és a csapat felkészítésére."
Teljesítményoptimalizálás és finomhangolás
A hiperkonvergens tároló telepítése után a teljesítményoptimalizálás folyamatos feladat. A rendszer alapértelmezett beállításai általában jó kiindulópontot jelentenek, de a specifikus munkaterhelésekhez való igazítás jelentős teljesítményjavulást eredményezhet.
Az I/O mintázatok elemzése alapvető fontosságú az optimalizáláshoz. A különböző alkalmazások eltérő tárolási viselkedést mutatnak: vannak, amelyek sok kis fájllal dolgoznak, mások kevés nagy fájlt használnak. A szekvenciális és véletlenszerű hozzáférési minták is jelentősen eltérhetnek.
A cache stratégiák finomhangolása különösen hatékony lehet. A write-through és write-back cache módok közötti választás, valamint a cache méretezés optimalizálása jelentős teljesítménynövekedést eredményezhet. Az SSD és HDD rétegek közötti adatmozgatás automatizálása is fontos szempont.
Monitoring és teljesítménymérés
A folyamatos monitorozás elengedhetetlen a hiperkonvergens rendszer optimális működéséhez:
A valós idejű metrikák gyűjtése lehetővé teszi a problémák korai felismerését. A CPU, memória, tárolási és hálózati teljesítmény egyidejű monitorozása átfogó képet ad a rendszer állapotáról. A modern hiperkonvergens platformok általában beépített monitorozási eszközökkel rendelkeznek.
A kapacitástervezés folyamatos feladat, amely a történeti adatok elemzésén és a jövőbeli növekedési trendek előrejelzésén alapul. A proaktív kapacitáskezelés megelőzi a teljesítményproblémákat és biztosítja a zökkenőmentes skálázást.
Az automatizált riasztások konfigurálása segít a gyors reagálásban. A küszöbértékek megfelelő beállítása kritikus: túl alacsony értékek hamis riasztásokat generálnak, míg túl magas értékek késedelmes beavatkozáshoz vezethetnek.
"A teljesítményoptimalizálás nem egyszeri tevékenység, hanem folyamatos iterációs folyamat, amely a változó üzleti igényekhez és technológiai fejlődéshez való alkalmazkodást igényli."
Biztonsági aspektusok és adatvédelem
A hiperkonvergens tárolási környezetek biztonsági kérdései összetettek és többrétűek. A hagyományos infrastruktúrához képest új biztonsági kihívások és lehetőségek is megjelennek.
Az adattitkosítás alapvető követelmény mind a tárolt adatok (encryption at rest), mind az átvitel során (encryption in transit) esetében. A modern hiperkonvergens megoldások általában hardver-alapú titkosítást támogatnak, amely minimális teljesítménycsökkenéssel jár. A kulcskezelés centralizált megoldása egyszerűbbé teszi a biztonsági politikák betartatását.
A hozzáférés-vezérlés granulárisan konfigurálható a legtöbb hiperkonvergens platformon. A szerepalapú hozzáférés-vezérlés (RBAC) lehetővé teszi a finomhangolt jogosultságkezelést. Az integráció a vállalati címtárszolgáltatásokkal (Active Directory, LDAP) egyszerűsíti a felhasználókezelést.
Disaster recovery és üzletmenet-folytonosság
A hiperkonvergens környezetek disaster recovery képességei gyakran fejlettebbek a hagyományos megoldásokhoz képest:
A replikáció többféle szinten megvalósítható: szinkron replikáció az alacsony RTO (Recovery Time Objective) igényekhez, aszinkron replikáció a nagy távolságú DR helyekhez. A metro cluster konfigurációk lehetővé teszik az aktív-aktív üzemmódot két hely között.
Az automatizált failover mechanizmusok csökkentik az emberi hibák kockázatát és gyorsítják a helyreállítást. A runbook-alapú automatizáció biztosítja a konzisztens helyreállítási folyamatokat. A rendszeres DR tesztelés automatizálása garantálja a helyreállítási eljárások működőképességét.
A backup integráció natív módon elérhető a legtöbb hiperkonvergens platformon. A snapshot-alapú backup megoldások hatékonyak és gyorsak, míg az inkrementális backup stratégiák optimalizálják a tárolási igényeket.
Jövőbeli trendek és fejlődési irányok
A hiperkonvergens tároló technológia folyamatosan fejlődik, és számos izgalmas trend körvonalazódik a közeljövőre nézve. Ezek a fejlesztések még inkább növelik majd a technológia vonzerejét és alkalmazhatóságát.
A mesterséges intelligencia integráció már most is megjelenik a fejlettebb platformokon. Az AI-alapú prediktív analitika képes előre jelezni a hardver meghibásodásokat, optimalizálni az erőforrás-allokációt és automatizálni a teljesítményhangolást. A gépi tanulás algoritmusok folyamatosan tanulnak a környezet viselkedéséből és egyre pontosabb ajánlásokat tudnak adni.
Az edge computing térnyerésével a hiperkonvergens megoldások is kiterjeszkednek a peremhálózatok irányába. A micro-HCI appliance-ek lehetővé teszik a hiperkonvergens előnyök kihasználását kisebb, távoli helyszíneken is. Ez különösen fontos az IoT és real-time alkalmazások számára.
Technológiai innováció és integráció
A következő generációs hiperkonvergens platformok számos új technológiát integrálnak:
Az NVMe over Fabrics protokoll támogatása jelentősen javítja a tárolási teljesítményt és csökkenti a latenciát. Az persistent memory technológiák (Intel Optane) új lehetőségeket nyitnak a memória és tároló közötti szakadék áthidalására.
A containerizáció és Kubernetes integráció egyre fontosabb szerepet kap. A hiperkonvergens platformok natív támogatást nyújtanak a container workload-okhoz, és integrált Kubernetes szolgáltatásokat kínálnak.
A multi-cloud stratégiák támogatása is fejlődik. A hiperkonvergens megoldások egyre jobban integrálódnak a public cloud szolgáltatásokkal, lehetővé téve a hibrid és multi-cloud architektúrák egyszerű megvalósítását.
"A hiperkonvergens infrastruktúra jövője nem csak a technológiai konvergenciában, hanem az intelligens automatizációban és a felhőalapú szolgáltatásokkal való zökkenőmentes integrációban rejlik."
Beszállítók és piaci helyzet
A hiperkonvergens tároló piac rendkívül dinamikus és versenyképes. Számos meghatározó szereplő alakítja a technológia fejlődését, mindegyik saját megközelítéssel és értékajánlattal.
A hagyományos infrastruktúra gyártók (Dell EMC, HPE, Cisco) fokozatosan építették ki hiperkonvergens portfóliójukat, kihasználva meglévő ügyfélbázisukat és értékesítési csatornáikat. Ezek a megoldások általában jól integrálódnak a gyártók egyéb termékeivel és szolgáltatásaival.
A pure-play hiperkonvergens beszállítók (Nutanix, SimpliVity – most HPE része) specializált megoldásokat kínálnak, amelyek gyakran innovatívabbak és specifikusabb funkciókkal rendelkeznek. Ezek a cégek teljes mértékben a hiperkonvergens vízióra építették fel termékeiket.
Értékelési kritériumok és beszállítóválasztás
A megfelelő hiperkonvergens megoldás kiválasztása során több tényezőt kell mérlegelni:
A funkcionális követelmények értékelése során fontos megvizsgálni a támogatott virtualizációs platformokat, a beépített adatvédelmi funkciókat és a skálázhatósági korlátokat. Nem minden megoldás egyformán alkalmas minden típusú munkaterhelésre.
A teljesítménykarakterisztikák összehasonlítása objektív benchmarkok alapján történjen. A gyártók által közölt teljesítményadatok gyakran ideális körülményeket tükröznek, ezért fontos a valós környezetben való tesztelés.
A total cost of ownership (TCO) kalkuláció során ne csak a kezdeti beszerzési költségeket vegyük figyelembe, hanem a licencelési modellt, a támogatási díjakat és a várható üzemeltetési költségeket is.
"A beszállítóválasztás során a technikai specifikációk mellett legalább annyira fontos a hosszú távú partnerség lehetősége és a beszállító pénzügyi stabilitása."
Gyakorlati útmutató a döntéshozatalhoz
A hiperkonvergens tároló technológia értékelése és bevezetése komplex folyamat, amely strukturált megközelítést igényel. A döntéshozatali folyamat több szakaszra bontható, mindegyik specifikus kérdésekkel és feladatokkal.
Az üzleti igények felmérése az első és talán legfontosabb lépés. Itt kell azonosítani azokat a konkrét problémákat, amelyeket a hiperkonvergens megoldás orvosolhat. A meglévő infrastruktúra költségei, komplexitása és korlátai mellett fontos megvizsgálni a jövőbeli növekedési terveket és az új alkalmazások követelményeit is.
A technikai értékelés során alapos audit szükséges a meglévő környezetről. Ez magában foglalja a jelenlegi teljesítménymetrikák felmérését, a munkaterhelések karakterisztikáinak elemzését és a kompatibilitási kérdések vizsgálatát. A proof of concept (PoC) projektek értékes tapasztalatokat nyújtanak a valós működésről.
Döntési mátrix és értékelési framework
A strukturált döntéshozatal érdekében érdemes döntési mátrixot készíteni:
| Értékelési szempont | Súlyozás | Hagyományos infrastruktúra | Hiperkonvergens megoldás | Hibrid megközelítés |
|---|---|---|---|---|
| Kezdeti beruházás | 20% | 6 | 7 | 8 |
| Üzemeltetési költség | 25% | 4 | 8 | 6 |
| Skálázhatóság | 20% | 5 | 9 | 7 |
| Komplexitás | 15% | 3 | 9 | 5 |
| Teljesítmény | 20% | 8 | 7 | 8 |
A kockázatelemzés során azonosítani kell a potenciális problémákat és azok valószínűségét. A technológiai kockázatok mellett fontos figyelembe venni a szervezeti változásmenedzsment kihívásait és a képzési igényeket is.
A ROI számítás reális alapokra helyezése kritikus fontosságú. A megtakarítások gyakran a csökkentett adminisztrációs terhekből, a gyorsabb üzembe helyezésből és a jobb erőforrás-kihasználásból származnak, amelyek kvantifikálása kihívást jelenthet.
"A sikeres hiperkonvergens implementáció kulcsa nem csak a megfelelő technológia kiválasztásában, hanem a szervezet felkészítésében és a változásmenedzsment gondos tervezésében rejlik."
Milyen munkaterhelések alkalmasak leginkább a hiperkonvergens tárolóra?
A hiperkonvergens infrastruktúra különösen jól alkalmas virtualizált környezetekhez, VDI (Virtual Desktop Infrastructure) megoldásokhoz, fejlesztési és tesztkörnyezetekhez, valamint közepes teljesítményigényű adatbázisokhoz. Kevésbé alkalmas extrém teljesítményigényű alkalmazásokhoz vagy olyan speciális munkaterhelésekhez, amelyek dedikált hardvert igényelnek.
Hogyan befolyásolja a hiperkonvergens megoldás a disaster recovery stratégiát?
A hiperkonvergens platformok általában beépített replikációs és snapshot funkciókat tartalmaznak, ami egyszerűbbé teszi a disaster recovery tervezést. A szoftver által definiált megközelítés lehetővé teszi az automatizált failover mechanizmusokat és a granulárisan konfigurálható helyreállítási célokat (RTO/RPO).
Milyen hálózati követelmények szükségesek a hiperkonvergens infrastruktúrához?
Minimum 10 Gigabit Ethernet kapcsolat ajánlott a csomópontok között, de nagy teljesítményigényű környezetekben 25 vagy 40 Gigabit kapcsolatok szükségesek. Fontos az alacsony latencia és a redundáns hálózati útvonalak biztosítása. A hálózati szegmentáció és a megfelelő QoS beállítások is kritikusak.
Hogyan történik a skálázás hiperkonvergens környezetben?
A skálázás általában új csomópontok hozzáadásával történik a klaszterhez. A rendszer automatikusan integrálja az új erőforrásokat és újraelosztja a munkaterheléseket. Fontos, hogy a skálázás során figyelembe vegyük mind a számítási, mind a tárolási igényeket, mivel ezek szorosan összekapcsolódnak.
Milyen biztonsági megfontolások fontosak hiperkonvergens környezetben?
A data-at-rest és data-in-transit titkosítás alapvető követelmény. Fontos a szerepalapú hozzáférés-vezérlés implementálása, a hálózati szegmentáció és a rendszeres biztonsági auditok elvégzése. A centralizált menedzsment előnyei mellett fokozott figyelmet kell fordítani a menedzsment felület biztonságára.
Hogyan viszonyul a hiperkonvergens megoldás költséghatékonysága a hagyományos infrastruktúrához?
A kezdeti beruházás gyakran hasonló vagy valamivel magasabb lehet, de a teljes birtoklási költség (TCO) általában 30-50%-kal alacsonyabb a csökkentett adminisztrációs terhek, egyszerűbb licencelés és jobb erőforrás-kihasználás miatt. A megtérülés általában 12-18 hónapon belül jelentkezik.
