A modern informatikai világban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik az alkalmazások hatékonyabb, biztonságosabb és skálázhatóbb futtatását. A konténerizáció forradalmasította a szoftverterjesztés módját, és bár sokáig a Linux dominált ezen a területen, a Microsoft jelentős lépéseket tett a Windows-alapú megoldások fejlesztésében.
A Windows konténerek olyan virtualizációs technológiát képviselnek, amely lehetővé teszi az alkalmazások izolált környezetben történő futtatását anélkül, hogy teljes virtuális gépeket kellene létrehozni. Ez a megközelítés ötvözi a hagyományos Windows-fejlesztés előnyeit a modern konténer-technológia rugalmasságával, új lehetőségeket nyitva mind a fejlesztők, mind az üzemeltetők számára.
Ebben az átfogó útmutatóban részletesen megismerheted a Windows konténerek működését, típusait és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Megtudhatod, hogyan különböznek a Linux konténerektől, milyen előnyöket kínálnak a vállalati környezetben, és hogyan kezdheted el használni őket saját projektjeidben. Gyakorlati példákon keresztül láthatod majd a telepítési folyamatot, a konfigurációs lehetőségeket és a leggyakoribb problémák megoldását is.
A Windows konténerek alapjai
A konténerizáció alapvető célja, hogy az alkalmazásokat és függőségeiket egy egységes, hordozható csomagba zárja. A Windows konténerek esetében ez azt jelenti, hogy a Windows operációs rendszer szolgáltatásait használva hozunk létre izolált futtatási környezeteket. Ez a technológia különösen értékes azoknak a szervezeteknek, amelyek már meglévő Windows-alapú infrastruktúrával rendelkeznek.
A Microsoft két fő típusú Windows konténert fejlesztett ki, amelyek különböző biztonsági és teljesítményi szinteket kínálnak. Mindkét típus a Windows Server Container technológiára épül, de eltérő izolációs mechanizmusokat alkalmaznak. A választás a konkrét használati esettől és a biztonsági követelményektől függ.
A Windows konténerek működése szorosan kapcsolódik a Windows kernel szolgáltatásaihoz és a Container Runtime-hoz. Ez biztosítja, hogy a konténerben futó alkalmazások natív Windows teljesítményt nyújtsanak, miközben megőrzik a hordozhatóság és a skálázhatóság előnyeit.
Windows Server konténerek jellemzői
A Windows Server konténerek a leggyakrabban használt típust képviselik, amely megosztott kernel architektúrát alkalmaz. Ebben az esetben minden konténer ugyanazt a Windows kernel-t használja, mint a host operációs rendszer. Ez a megoldás kiváló teljesítményt nyújt és minimális erőforrás-felhasználással jár.
Az izolációs szint ennél a típusnál process-alapú, ami azt jelenti, hogy a konténerek között a szeparáció namespace-ek és resource control-ok segítségével valósul meg. Ez elegendő biztonsági szintet nyújt a legtöbb alkalmazási esethez, különösen fejlesztési és tesztelési környezetekben.
A Windows Server konténerek gyors indítási idővel rendelkeznek és hatékonyan használják a rendelkezésre álló rendszererőforrásokat. Ez különösen előnyös mikroszolgáltatás-alapú architektúrák esetében, ahol gyakran kell új konténer példányokat létrehozni és leállítani.
Hyper-V konténerek biztonsági előnyei
A Hyper-V konténerek magasabb biztonsági szintet kínálnak azáltal, hogy minden konténert saját, könnyűsúlyú virtuális gépen futtatnak. Ez a megoldás tökéletes választás olyan esetekben, amikor szigorú biztonsági követelmények állnak fenn, vagy amikor nem megbízható kódot kell futtatni.
Az izolációs szint ebben az esetben hardver-alapú, ami azt jelenti, hogy a konténerek között teljes szeparáció valósul meg. Még ha kompromittálódik is az egyik konténer, az nem befolyásolja a többi konténer vagy a host rendszer biztonságát.
A Hyper-V konténerek természetesen nagyobb erőforrás-igénnyel járnak, mint a Windows Server konténerek, de ez az ára a fokozott biztonságnak. Modern hardware környezetben azonban ez a többlet gyakran elhanyagolható a nyújtott előnyökhöz képest.
Telepítés és konfiguráció lépései
A Windows konténerek használatának megkezdése előtt alapos előkészítést igényel a rendszer. A telepítési folyamat több lépésből áll, és fontos, hogy minden komponenst megfelelően konfiguráljunk a zökkenőmentes működés érdekében.
Az első lépés a Windows Server vagy Windows 10/11 Pro megfelelő verziójának biztosítása, amely támogatja a konténer funkciókat. A Windows Server 2016-tól kezdődően minden verzió natívan támogatja a konténereket, míg a Windows 10/11 esetében a Pro vagy Enterprise verzió szükséges.
A Docker Desktop telepítése Windows környezetben jelentősen leegyszerűsíti a konténerek kezelését. Ez az eszköz grafikus felületet biztosít a konténerek létrehozásához, kezeléséhez és monitorozásához, miközben parancssori hozzáférést is kínál a haladó felhasználók számára.
Rendszerkövetelmények ellenőrzése
A Windows konténerek futtatásához specifikus hardver és szoftver követelményeknek kell megfelelni. A processzornak támogatnia kell a virtualizációs technológiákat, különösen ha Hyper-V konténereket tervezünk használni. Az Intel VT-x vagy AMD-V technológiák elengedhetetlenek a megfelelő működéshez.
A memória követelmények függnek a tervezett használattól, de minimum 4 GB RAM ajánlott, míg éles környezetben 8 GB vagy több szükséges. A tárhely tekintetében is számolni kell a konténer image-ek méretével, amelyek Windows esetében jelentősen nagyobbak lehetnek, mint Linux megfelelőik.
A hálózati konfiguráció szintén kulcsfontosságú elem. A Windows konténerek különböző hálózati módokat támogatnak, és fontos megérteni ezek közötti különbségeket a megfelelő architektúra kialakításához.
| Komponens | Minimum követelmény | Ajánlott konfiguráció |
|---|---|---|
| CPU | 2 mag, virtualizáció támogatás | 4+ mag, Intel VT-x/AMD-V |
| RAM | 4 GB | 8+ GB |
| Tárhely | 20 GB szabad hely | 50+ GB SSD |
| OS | Windows Server 2016+ | Windows Server 2019/2022 |
| Hálózat | Internet kapcsolat | Dedikált hálózati adapter |
Docker Desktop beállítása
A Docker Desktop telepítése után számos konfigurációs lehetőség áll rendelkezésre a Windows konténerek optimális működéséhez. Az első fontos beállítás a konténer típus kiválasztása – választhatunk Windows vagy Linux konténerek között, vagy akár mindkettőt futtathatjuk párhuzamosan.
A memória és CPU allokáció beállítása kritikus a teljesítmény szempontjából. A Docker Desktop lehetőséget biztosít arra, hogy korlátozzuk a konténerek által használható erőforrásokat, ami megakadályozza, hogy egy rosszul konfigurált konténer lefoglalja az összes rendszer-erőforrást.
A hálózati beállítások konfigurálása szintén fontos lépés. A Windows konténerek különböző hálózati módokat támogatnak, beleértve a NAT, transparent, overlay és l2bridge módokat. Mindegyik más-más használati esetekhez optimalizált.
Gyakorlati alkalmazási területek
A Windows konténerek széles körű alkalmazási lehetőségeket kínálnak a modern informatikai környezetekben. A hagyományos monolitikus alkalmazásoktól kezdve a legmodernebb mikroszolgáltatás-alapú architektúrákig minden területen megtalálhatjuk a helyüket.
A legacy alkalmazások modernizálása az egyik leggyakoribb használati eset. Sok vállalat rendelkezik évtizedek alatt kifejlesztett Windows-alapú alkalmazásokkal, amelyek konténerizálása lehetővé teszi a modern DevOps gyakorlatok alkalmazását anélkül, hogy az alkalmazás kódját jelentősen módosítani kellene.
A fejlesztési és tesztelési környezetek standardizálása szintén kiemelt terület. A konténerek biztosítják, hogy minden fejlesztő azonos környezetben dolgozhasson, függetlenül a helyi gép konfigurációjától, ami jelentősen csökkenti a "nálam működik" típusú problémákat.
Mikroszolgáltatások fejlesztése
A mikroszolgáltatás-alapú architektúra Windows konténerekkel való megvalósítása új lehetőségeket nyit a .NET és Windows-alapú technológiák számára. Az ASP.NET Core alkalmazások kiválóan konténerizálhatók, és a Service Fabric vagy Kubernetes platformokon futtathatók.
A szolgáltatások közötti kommunikáció HTTP/HTTPS, gRPC vagy message queue-k segítségével valósítható meg. A Windows konténerek natívan támogatják ezeket a protokollokat, és kiváló teljesítményt nyújtanak nagy terhelés mellett is.
Az adatbázis réteg szintén konténerizálható, bár éles környezetben gyakran külső, felügyelt adatbázis szolgáltatásokat használnak. SQL Server Linux konténerekben is futtatható, ami hibrid architektúrák kialakítását teszi lehetővé.
"A konténerizáció nem csak technológiai változás, hanem kulturális átalakulás is, amely megváltoztatja, hogyan gondolkodunk az alkalmazások életciklusáról és üzemeltetéséről."
CI/CD pipeline integráció
A Continuous Integration és Continuous Deployment (CI/CD) folyamatok jelentősen profitálhatnak a Windows konténerek használatából. Az Azure DevOps, GitHub Actions vagy Jenkins segítségével automatizált build és deployment pipeline-ok hozhatók létre.
A konténer image-ek verziózása és registry-ben való tárolása lehetővé teszi a gyors rollback műveleteket és a konzisztens deployment-eket. Az Azure Container Registry vagy Docker Hub kiváló választás lehet a Windows konténer image-ek tárolására.
A tesztelési fázisban a konténerek izolált környezetet biztosítanak az automatizált tesztek futtatásához. Ez különösen értékes integrációs tesztek esetében, ahol több komponens együttműködését kell ellenőrizni.
Teljesítmény és optimalizálás
A Windows konténerek teljesítményének optimalizálása kulcsfontosságú a sikeres éles üzembe helyezéshez. A konténer image-ek méretének csökkentése, a startup idő minimalizálása és az erőforrás-felhasználás optimalizálása mind hozzájárulnak a jobb felhasználói élményhez.
Az image rétegezés (layering) megfelelő használata jelentősen csökkentheti a letöltési időket és a tárolási igényeket. A gyakran változó komponenseket érdemes a felső rétegekbe helyezni, míg a stabil alapokat az alsó rétegekbe.
A multi-stage build technika alkalmazása lehetővé teszi, hogy csak a futtatáshoz szükséges komponensek kerüljenek a végleges image-be. Ez különösen hatékony .NET alkalmazások esetében, ahol a build környezet jelentősen eltérhet a futtatási környezettől.
Image méret csökkentése
A Windows konténer image-ek mérete hagyományosan nagyobb, mint Linux megfelelőik, de számos technikával csökkenthető ez a méret. A Windows Server Core helyett a Nano Server használata jelentős megtakarítást eredményezhet, amennyiben az alkalmazás kompatibilis vele.
A felesleges fájlok és komponensek eltávolítása szintén fontos lépés. A Visual Studio Build Tools helyett csak a szükséges SDK komponenseket telepítve, vagy a NuGet cache-t törölve jelentős helyet takaríthatunk meg.
Az image rétegek optimalizálása során figyelni kell arra, hogy a gyakran változó fájlok ne kerüljenek korai rétegekbe. A Dockerfile instrukciók sorrendje kritikus a cache hatékonyság szempontjából.
| Optimalizációs technika | Méret megtakarítás | Alkalmazási terület |
|---|---|---|
| Nano Server használata | 70-80% | .NET Core alkalmazások |
| Multi-stage build | 50-60% | Fejlesztői eszközök eltávolítása |
| Cache layer optimalizálás | 20-30% | Gyakori build-ek |
| Felesleges fájlok törlése | 10-20% | Általános tisztítás |
| Base image optimalizálás | 40-50% | Custom base image-ek |
Erőforrás-kezelés finomhangolása
A CPU és memória limitek megfelelő beállítása kritikus a stabil működéshez. A Windows konténerek támogatják a resource constraint-eket, amelyek megakadályozzák, hogy egy konténer monopolizálja a rendszer erőforrásait.
A memory limit beállításánál figyelni kell a .NET Garbage Collector viselkedésére is. A Server GC mód használata nagyobb memória igénnyel jár, de jobb teljesítményt nyújt többszálú alkalmazások esetében.
A CPU affinity beállítása lehetővé teszi, hogy meghatározzuk, mely processzor magokat használhatja a konténer. Ez különösen hasznos NUMA architektúrájú rendszereken, ahol a memória hozzáférési idők eltérőek lehetnek.
"A teljesítmény optimalizálás nem egyszeri feladat, hanem folyamatos iterációs folyamat, amely során mérések alapján finomhangoljuk a konfigurációt."
Biztonság és izolációs szintek
A Windows konténerek biztonsági aspektusai különös figyelmet érdemelnek, mivel a konténerizáció nem jelent automatikusan teljes biztonságot. A megfelelő biztonsági gyakorlatok alkalmazása elengedhetetlen az éles környezetben való használathoz.
A legkisebb jogosultság elve (principle of least privilege) alkalmazása kritikus fontosságú. A konténereket nem szabad root/Administrator jogosultságokkal futtatni, hanem dedikált, korlátozott jogosultságú felhasználói fiókkal.
A network segmentation és firewall szabályok megfelelő konfigurálása megakadályozza a nem kívánt hálózati kommunikációt. A Windows konténerek támogatják a Windows Firewall integrációt és a network policy-k alkalmazását.
Windows Defender integráció
A Windows Defender Antivirus natívan támogatja a Windows konténereket és valós idejű védelmet nyújt a futó konténerek ellen. Ez magában foglalja a fájl rendszer monitorozását és a gyanús tevékenységek észlelését.
A Windows Defender Application Control (WDAC) lehetővé teszi, hogy csak engedélyezett alkalmazások futhassanak a konténerekben. Ez különösen értékes éles környezetben, ahol a biztonsági követelmények magasak.
A Container Image scanning automatikusan ellenőrzi a konténer image-eket ismert sebezhetőségek ellen. Az Azure Security Center és hasonló eszközök integrációja lehetővé teszi a proaktív biztonsági monitoring-ot.
Hálózati biztonság konfigurálása
A hálózati izolációs stratégiák megfelelő alkalmazása megakadályozza a laterális mozgást a konténerek között. A Windows konténerek támogatják a VLAN-okat és a software-defined networking megoldásokat.
A TLS/SSL titkosítás alkalmazása minden külső kommunikációhoz elengedhetetlen. A certificate management automatizálása Let's Encrypt vagy belső CA segítségével csökkenti az üzemeltetési terhet.
A network policy-k alkalmazása lehetővé teszi, hogy granulárisan szabályozzuk, mely konténerek kommunikálhatnak egymással. Ez különösen fontos mikroszolgáltatás architektúrák esetében.
"A biztonság nem utólagos kiegészítés, hanem a konténer stratégia szerves része kell, hogy legyen a tervezési fázistól kezdve."
Hibakeresés és monitoring
A Windows konténerek hatékony hibakeresése és monitorozása elengedhetetlen a sikeres üzemeltetéshez. A megfelelő logging stratégia, telemetria gyűjtés és alerting beállítása lehetővé teszi a proaktív problémamegoldást.
A strukturált logging alkalmazása JSON vagy más strukturált formátumban megkönnyíti a log elemzést és a automatizált monitoring rendszerek integrációját. Az Application Insights vagy ELK stack kiváló választás lehet a log aggregációhoz.
A health check endpointok implementálása lehetővé teszi az orchestration platformok számára, hogy automatikusan észleljék és kezeljék a nem működő konténereket. Ez kritikus a high availability szempontjából.
Telemetria és metrikák gyűjtése
A telemetria adatok gyűjtése átfogó képet ad a konténerek teljesítményéről és állapotáról. A Windows Performance Counters konténerekben is elérhetők, és értékes információkat szolgáltatnak a rendszer működéséről.
A custom metrikák implementálása lehetővé teszi az alkalmazás-specifikus KPI-k nyomon követését. A Prometheus, Azure Monitor vagy más monitoring megoldások integrációja automatizált alerting-et tesz lehetővé.
A distributed tracing alkalmazása mikroszolgáltatás környezetben segít a komplex request flow-k nyomon követésében. Az OpenTelemetry standard használata biztosítja a vendor-független implementációt.
Gyakori problémák diagnosztizálása
A startup problémák gyakran a függőségek hiányából vagy helytelen konfigurációból erednek. A konténer log-ok részletes elemzése általában megmutatja a kiváltó okot, de fontos a megfelelő log level beállítása.
A memory leak-ek észlelése Windows konténerekben speciális figyelmet igényel, mivel a .NET Garbage Collector viselkedése eltérhet a natív Windows környezettől. A memory dump-ok elemzése segíthet a probléma lokalizálásában.
A network connectivity problémák gyakran a DNS konfigurációból vagy firewall beállításokból erednek. A network troubleshooting eszközök, mint a nslookup vagy telnet, konténerekben is használhatók a problémák diagnosztizálásához.
"A hibakeresés művészete abban rejlik, hogy a tünetek mögött megtaláljuk a valódi okokat, és ne csak a látható problémákat oldjuk meg."
Orchestration és skálázás
A Windows konténerek valódi potenciálja akkor bontakozik ki, amikor orchestration platformokkal kombinálva használjuk őket. A Kubernetes, Docker Swarm vagy Azure Container Instances mind támogatják a Windows konténereket, lehetővé téve a nagyszabású, automatizált üzemeltetést.
A horizontal scaling automatikus implementálása lehetővé teszi, hogy az alkalmazás dinamikusan alkalmazkodjon a változó terheléshez. A CPU és memória metrikák alapján történő autoscaling különösen hatékony web alkalmazások esetében.
A rolling update stratégiák alkalmazása biztosítja, hogy az alkalmazás frissítések zero-downtime mellett történjenek. A blue-green vagy canary deployment technikák minimalizálják a kockázatokat új verziók bevezetésekor.
Kubernetes Windows node-ok
A Kubernetes Windows támogatása jelentős mérföldkő volt a Windows konténerek elterjedésében. A Windows node-ok mixed cluster-ekben működhetnek Linux node-okkal együtt, lehetővé téve a hibrid alkalmazás architektúrák megvalósítását.
A Windows node-ok konfigurálása speciális figyelmet igényel, különösen a networking és storage területeken. A Container Network Interface (CNI) plugin-ok választása kritikus a megfelelő hálózati teljesítmény eléréséhez.
A pod security context beállítása Windows konténerek esetében eltér a Linux megfelelőktől. A Windows-specifikus biztonsági beállítások, mint a runAsUserName vagy a windowsOptions, megfelelő konfigurálása elengedhetetlen.
Service Mesh integráció
A service mesh technológiák, mint az Istio vagy Linkerd, fokozatosan bővítik Windows támogatásukat. Ez lehetővé teszi a fejlett traffic management, security és observability funkciók alkalmazását Windows konténerekben is.
A sidecar proxy pattern implementálása Windows környezetben speciális kihívásokat jelent, de jelentős előnyöket kínál a mikroszolgáltatások közötti kommunikáció kezelésében. A mutual TLS automatikus bevezetése nagyban növeli a biztonságot.
A circuit breaker és retry policy-k alkalmazása növeli a rendszer rezilienciáját. Ezek a pattern-ek különösen fontosak elosztott rendszerekben, ahol a hálózati hibák elkerülhetetlenek.
"Az orchestration nem csak a konténerek kezeléséről szól, hanem a teljes alkalmazás életciklus automatizálásáról és optimalizálásáról."
Költségoptimalizálás és erőforrás-tervezés
A Windows konténerek költséghatékony üzemeltetése stratégiai tervezést igényel. A cloud provider-ek különböző pricing modelljei és a Windows licencelés komplexitása miatt fontos a teljes birtoklási költség (TCO) alapos elemzése.
A spot instance-ok és reserved instance-ok használata jelentős megtakarításokat eredményezhet, különösen fejlesztési és tesztelési környezetekben. A workload scheduling optimalizálása lehetővé teszi a költségek minimalizálását anélkül, hogy a teljesítmény szenvedne.
A resource pooling és multi-tenancy megfelelő implementálása maximalizálja a hardware kihasználtságot. Ez különösen fontos on-premise környezetekben, ahol a fix infrastruktúra költségeket több projekten kell megosztani.
Cloud provider összehasonlítás
Az Azure Container Instances natív Windows konténer támogatást kínál pay-per-second billing modellel. Ez ideális rövid életciklusú workload-ok esetében, ahol a gyors indítási idő kritikus.
A Google Cloud Run fokozatosan bővíti Windows támogatását, míg az AWS Fargate teljes mértékben támogatja a Windows konténereket. Mindegyik platform különböző pricing és feature set-tel rendelkezik.
A multi-cloud stratégia alkalmazása csökkentheti a vendor lock-in kockázatát, de növeli a komplexitást. A költség-haszon elemzés alapján kell dönteni a megfelelő stratégiáról.
| Cloud Provider | Windows támogatás | Pricing modell | Specialitás |
|---|---|---|---|
| Azure | Natív | Pay-per-second | Azure integráció |
| AWS | Teljes | Pay-per-use | Fargate serverless |
| Google Cloud | Korlátozott | Pay-per-request | Cloud Run |
| IBM Cloud | Részleges | Havi díjazás | Enterprise fokusz |
Jövőbeli trendek és fejlesztések
A Windows konténerek technológiája folyamatosan fejlődik, és számos izgalmas trend rajzolódik ki a horizonton. A Microsoft jelentős befektetéseket tesz a Windows konténer ökoszisztéma fejlesztésébe, különös tekintettel a teljesítményre és a developer experience-re.
A WebAssembly (WASM) integráció új lehetőségeket nyit a polyglot alkalmazások fejlesztésében. A WASI (WebAssembly System Interface) támogatása lehetővé teszi, hogy különböző programozási nyelveken írt komponensek futjanak ugyanabban a konténerben.
A edge computing térnyerésével a Windows IoT Core konténerek egyre fontosabbá válnak. Ez lehetővé teszi a Windows-alapú alkalmazások futtatását resource-constrained környezetekben is.
Serverless Windows konténerek
A serverless computing paradigma Windows konténerekre való kiterjesztése forradalmasíthatja a Windows alkalmazások deployment modelljét. Az Azure Container Apps és hasonló szolgáltatások már most is lehetővé teszik az event-driven, automatically scaling Windows workload-ok futtatását.
A cold start optimalizálás kritikus terület a serverless Windows konténerek számára. A Microsoft folyamatosan dolgozik a startup idők csökkentésén és a memory footprint minimalizálásán.
A function-as-a-service (FaaS) modellek Windows konténerekkel való kombinálása új architectural pattern-eket tesz lehetővé, különösen a hybrid cloud környezetekben.
"A jövő nem a technológiai választás kérdése, hanem arról szól, hogyan kombináljuk a különböző megközelítéseket a legjobb üzleti eredmények elérése érdekében."
Mit jelent a Windows konténer izolációja?
A Windows konténer izolációja azt jelenti, hogy minden konténer saját, elkülönített környezetben fut, ahol nem férhet hozzá más konténerek erőforrásaihoz vagy adataihoz. Ez process-alapú (Windows Server konténerek) vagy hypervisor-alapú (Hyper-V konténerek) lehet.
Milyen Windows verziókon futtathatók konténerek?
Windows konténerek futtathatók Windows Server 2016-tól kezdődően minden Server verzión, valamint Windows 10 Pro/Enterprise és Windows 11 Pro/Enterprise verziókon. A Container feature engedélyezése szükséges.
Mekkora a Windows konténer image-ek tipikus mérete?
A Windows konténer image-ek mérete jelentősen változhat: Nano Server alapú image-ek 100-300 MB körül mozognak, míg Windows Server Core alapúak 1-4 GB között lehetnek. A .NET runtime és alkalmazás függőségek további méretet adnak hozzá.
Hogyan különböznek a Windows és Linux konténerek?
A Windows konténerek Windows kernel szolgáltatásokat használnak és Windows-specifikus alkalmazásokat futtatnak, míg Linux konténerek Linux kernelt igényelnek. A Windows konténerek általában nagyobbak és több erőforrást igényelnek, de natív Windows alkalmazás támogatást nyújtanak.
Lehet-e Windows és Linux konténereket együtt futtatni?
Igen, mixed cluster-ekben lehetséges Windows és Linux konténerek párhuzamos futtatása, de különálló node-okon. Kubernetes környezetben node selector-okkal lehet meghatározni, hogy melyik konténer melyik típusú node-on fusson.
Milyen hálózati módok érhetők el Windows konténerekben?
Windows konténerek támogatják a NAT, transparent, overlay, l2bridge és l2tunnel hálózati módokat. Mindegyik más-más használati esetekhez optimalizált, például NAT alapértelmezett single-host környezethez, overlay pedig multi-host clustering-hez.
